A hirtelen törvénymódosítással kíméletlenül csaptak le a katásokra, több százezren kerültek nehéz döntés elé.
Összeállítottunk egy tömény tájékoztatót a (még) katások számára, ami konkrét példákon keresztül iránymutatást adhat az új vállalkozási forma kiválasztásához.

Ki maradhat katás? 

  • aki egyéni vállalkozó (Bt., ügyvéd, állatorvos kiesik) ÉS
  • aki főfoglalkozású egyéni vállalkozó (36 órát elérő munkaviszonyos, nappali tagozatos tanuló, társas vállalkozó, öregségi nyugdíjas kiesik) – lehetséges kiskapu a munkaviszonyosoknak: 8 órás munkaviszony csökkentése max. 7 órásra ÉS
  • aki kizárólag magánszemélyeknek ad számlát/nyugtát
  • VAGY aki főfoglalkozású taxis (ekkor szabad céges számlát is adni)

Aki szeptembertől is katásként tud tovább működni, az augusztus 1-től tudja megtenni a bejelentést a NAV felé. Ők annyi változást tapasztalhatnak, hogy fixen 50 ezer Ft lesz a kata adó, megszűnik a 75 ezer Ft lehetősége a nagyobb ellátásokért. És nagyon kell figyelniük, hogy adószámos vevőjük nem lehet, mert aznap már el is veszítik a katát.

Mit tegyen, aki nem folytathatja tovább katásként?

Nagy valószínűséggel jelentősen, többszörösen nagyobb adóteherrel kell számolnia szeptembertől.
Gyakorlatilag kétféle vállalkozói formából választhatnak egyéni vállalkozóként: átalányadózás vagy SZJA szerinti tételes költségelszámolás.
Nagyobb árbevétel, vagy esetleg több vállalkozó társulása esetén szóba jöhet a társas vállalkozás (Bt., Kft.) alapítása is társasági adó vagy KIVA adózással. Ehhez mindenképpen személyes egyeztetés szükséges, mert erre nehéz lenne általánosítani.
Elöljáróban elmondható, hogy akinek nincs jelentős arányú állandó költsége (vagyis a szolgáltatók többsége), annak az átalányadó lesz a legjobb alternatíva egy bizonyos árbevételig, akinek pedig nagyobb arányú költsége van (pl. gyártók, asztalosok), annak valószínűleg az SZJA szerinti adózás lesz a lehető legjobb.

Mi az az átalányadózás nagyon röviden?

Az átalányadózás azt jelenti, hogy a bevétel fix százaléka után kell adózni – a költségektől függetlenül.
Hogy mi a fix százalék, az a tevékenységi körtől függ.
  • 90% költséghányadot alkalmazhat (bevétel 10%-a után adózik) a kizárólag kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozó.
  • 80% költséghányadot alkalmazhat (bevétel 20%-a után adózik) az a vállalkozó, akinek kizárólag az alábbi tevékenységekből származik bevétele: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás (01,02), halászati szolgáltatás (03), bányászat (05-09), feldolgozóipar (10-32), építőipari kivitelezés (41,42), építőipari szolgáltatások (43), zöldterület-kezelés (813010), ipari gép javítás (331), gépjárműjavítás (4520), háztartási cikk javítás (952), számítógép javítás (951), taxizás (493211), közúti áruszállítás (49411), fényképészet (7420), mosoda (9601), szépségápolás (9602), hobbiállat-gondozás (960911), vendéglátás (56)
  • 40% költséghányadot alkalmazhat (bevétel 60%-a után adózik) minden más tevékenységet folytató vállalkozó. Vagy az, aki alapból 80%-os vagy 90%-os lenne, de volt adott évben akár 1 Ft bevétele a 40%-os kategóriából.
A 90%-os átalányadót évi 120 millió Ft nettó árbevételig, a többit 24 millió Ft árbevételig lehet választani. Minimálbérhez kötött, azaz évente várhatóan változni fog ez a két határérték.
Technikailag minden hónap 12-ig le kell zárni az előző havi bevételek könyvelését, bevallást kell beadni róla, és az adókat is eddig kell megfizetni. A katás könyveléshez képest ez azt jelenti, hogy minden hónap első napjaiban teljeskörűen meg kell kapnia a könyvelőnek az előző havi számlákat, nyugtákat, bankkivonatokat, kifizetési információkat!

Mi az az SZJA szerinti tételes költségelszámolás nagyon röviden?

A bevételekből levonásra kerülnek a költségek, és év végén, pontosabban a következő év május 20-ig a nyereség után kell adót fizetni.
Negyedévente már előlegként SZJA-t kell fizetni az előző negyedéves nyereség után, tehát nem arról van szó, hogy év végén kell csak lekönyvelni a számlákat, és azzal le van tudva minden.
Ezen kívül főállású egyéni vállalkozónak havonta kötelező TB járulékot és adót fizetni, szakképzettséget igénylő munka esetén legalább a garantált bérminimum után (egyéb esetben a minimálbér után), a bevételtől függetlenül, akár bevétel híján is. Persze a minimálbérnél, vagy a garantált bérminimumnál több vállalkozói kivét is kivehető havonta (akár mellékállásban is), azonban célszerű az adózással megvárni az év végét, hiszen akkor nagyságrendileg csak feleakkora az adóteher.
(25 év alattiaknak viszont érdemes lehet magasabb vállalkozói kivéttel kihasználni az SZJA mentességet, de ez már más tészta…)

Kinek mit érdemes választania?

Száraz tényadatok és százalékok helyett készítettünk néhány grafikont, ahol jól látszódik, hogy milyen paraméterekkel melyik vállalkozási formát érdemes választani.
Egy kicsit egyszerűsítettünk a számításokon az összehasonlíthatóság érdekében:
– kata esetén a 3 milliót meghaladó partner miatti 40% plusz adóval nem számoltunk (esetenként növelheti a feltüntetett adóterhet)
– SZJA esetén az adó minimalizálását lőttük be, így főállásúnak bruttó 260 000 Ft, mellékállásúnak 0 Ft kivéttel számoltunk
– nem vettünk igénybe kedvezményeket, pl. családi kedvezményt, 25 év alattiak SZJA mentességét
– átalányadónál feltételezzük, hogy a bevételek minden hónapban egyenletes ütemben érkeznek
– alkalmazott nélküli, önfenntartó vállalkozásokat vettünk figyelembe

1. Főállású egyéni vállalkozás, szakképzettséget igénylő tevékenység, minimális elszámolható költséggel (pl. könyvelési díj, havi 500 km üzemanyag, stb.)

– azaz a bajban lévő szolgáltató katások többsége, ahol nagyon magas a hozzáadott érték

1

2. Mellékállású egyéni vállalkozás, szakképzettséget igénylő tevékenység, minimális elszámolható költséggel (pl. könyvelési díj, havi 500 km üzemanyag, stb.)

– szolgáltató katások főállás mellett, ahol nagyon magas a hozzáadott érték

2

3. Főállású egyéni vállalkozás, szakképzettséget igénylő tevékenység, fix 3 millió Ft költséggel (a vállalkozói kivéten felül)

– a nagyobb költséggel működő szolgáltatóknak általában árbevételtől független, fix költségei vannak

3

4. Mellékállású egyéni vállalkozás, szakképzettséget igénylő tevékenység, fix 3 millió Ft költséggel

– a nagyobb költséggel működő szolgáltatóknak általában árbevételtől független, fix költségei vannak

4

5. Főállású egyéni vállalkozás, szakképzettséget igénylő tevékenység, 50%-os elszámolható költséggel

– a gyártóknak – például asztalosoknak – az árbevétel egy adott százalékával jellemezhetőek leginkább a vállalkozás felmerülő költségei

5

6. Mellékállású egyéni vállalkozás, szakképzettséget igénylő tevékenység, 50%-os elszámolható költséggel

– a gyártóknak (például asztalosoknak) az árbevétel egy adott százalékával jellemezhetőek leginkább a vállalkozás felmerülő költségei

6