Bár nem könyvelői feladat és témakör, de sok kérdés érkezik hozzánk a július 1-től induló, hulladékokkal kapcsolatos EPR rendszerrel, szép magyar nevén a kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatban.
Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat és teendőket kimondottan kisméretű vállalkozásokra szabva, hogy egy kicsit segíthessünk az érintett körnek.

Kit érint az új EPR rendszer?

  1. Aki bármilyen terméket csomagolóanyagba csomagol, függetlenül attól, hogy a csomagolószert belföldről vagy külföldről szerzi be. (Kivétel: akik az értékesítés helyén a vásárláskor rakják bele a termékeket a vevőknek elvitel céljából, mint a pékségek, kisboltok, virágboltok. Nekik erről nyilatkozniuk kell a csomagolószer vásárlásakor, így az eladó válik kötelezetté.) Igen, a webáruházak is kötelezetté válnak.
  2. Aki az alábbi termékeket (ún. körforgásos termékeket) belföldön elsőként hozza forgalomba: egyszer használatos műanyag termék / elektromos és elektronikus berendezés / elem és akkumulátor / gépjármű / gumiabroncs / irodai papír / reklámhordozó papír / sütőolaj és zsír / textil termékek / bútorok fából. A körforgásos termékek pontos listája a kivételekkel együtt ennek a rendeletnek az 1. mellékletben található: https://njt.hu/jogszabaly/2023-80-20-22
  3. Aki az előző pontban felsorolt körforgásos terméket rendel külföldről saját felhasználásra (például tárgyi eszköz beszerzések).
  4. Aki külföldről rendel bármilyen terméket, a csomagolása tekintetében mindenképpen kötelezett lesz.

Eddig környezetvédelmi termékdíjat fizettem, azzal mi lesz?

A környezetvédelmi termékdíj kötelezettség továbbra is fennmarad. Az érintett termékek köre nem egyezik meg pontosan, sőt, vannak olyan dolgok, ami után mindkét díjat be kell vallani/fizetni kell.

Viszonylag jó hír, hogy a fizetendő környezetvédelmi termékdíj összege csökkenthető az adott dolog után már megfizetett EPR díjjal (még akkor is, ha nem ugyanaz a vállalkozás fizette meg azt). Visszafelé ez nem érvényes, az EPR díj nem csökkenthető. Szóval a fizetendő díj ritka esetben lesz dupla, ellenben a kötelező nyilvántartás és adatszolgáltatás duplázódik – a jó magyar bürokratikus hagyományoknak megfelelően.

Az alábbi ábra jól szemlélteti a kétféle kötelezettség összefüggéseit:White Red Simple Marketing Mix Venn Diagram

Pontosan mikor keletkezik EPR díjfizetési kötelezettség?

  1. Bármilyen termék csomagolásba helyezése esetén a termék értékesítéséről kibocsátott számla teljesítési időpontjában.
  2. Körforgásos termék első belföldi forgalomba hozatala esetén a kibocsátott számla teljesítési időpontjában.
  3. Külföldről rendelt, körforgásos termék felhasználásának napján (költségként való elszámolás napján).
  4. Külföldről rendelt termék csomagolása esetében a kicsomagolás napján.

Mennyi a fizetendő EPR díj?

A fizetendő EPR díj súly alapú, a vonatkozó rendelet 1. mellékletének utolsó oszlopában található: https://njt.hu/jogszabaly/2023-8-20-8Y

Hogyan lehet meghatározni a díj alapjául szolgáló súlyokat?

  1. Nagyobb vállalkozásoknak a saját vállalatirányítási rendszerük adataiból.
  2. A beszerzési bizonylatok (számla, szállítólevél…) adataiból.
  3. A szállítótól történő adatbekéréssel.
  4. Méréssel.

Mikor nem kell EPR díjat fizetni?

A külföldre értékesített és szállított termékekre alapból nem vonatkozik a kötelezettség.

Csak az első belföldi értékesítéskor kell megfizetni, a kereskedelmi lánc későbbi szereplői nem kötelezettek. Kivétel persze mindig van, például ha valamelyik szereplő új csomagolásba helyezi a terméket.

Mentesülni lehet még a díjfizetés alól abban az esetben, ha a vevő nyilatkozik arról, hogy legalább 60%-ban külföldre szállítja a kérdéses termékeket. Az írásos nyilatkozat által a vevőre száll az EPR kötelezettség, neki kell az esetleges belföldi értékesítések után a díjat megfizetni. Fontos kitétel még, hogy a nyilatkozatot leadó vevőnek 1 év áll rendelkezésére, hogy tényleg külföldre értékesítse az adott termékeket, az 1 év lejártával díjfizetésre kötelezetté válnak azok.

Milyen feladatai vannak pontosan a kötelezetteknek?

  1. Kötelező regisztráció a MOHU Partner Portálon, ami ezen a linken elérhető: https://mohu.hu/nem-lakossagi-ugyfelek/gazdalkodo-szervezetek-es-intezmenyek-regisztracioja
  2. Ha még nincs a vállalkozásnak, akkor KÜJ számot kell igényelni a nyilvántartásba vételhez, ehhez itt a segítség: https://kapu.okir.hu/okirkapuugyfel/utmutato/27
  3. Nyilvántartásba vétel a hulladékgazdálkodási hatóságnál, ezen a linken elérhető: https://kapu.okir.hu/okirkapuugyfel/
  4. A működés során használt saját csomagolásokra és termékekre az EPR rendszerben használandó KF kódok pontos meghatározása célszerűen még július 1. előtt. Ez nélkülözhetetlen alapja a naprakész nyilvántartás vezetésének.
  5. Július 1-től olyan nyilvántartás vezetése, amelyből elkészíthetők a negyedéves adatszolgáltatások, illetve utólag is ellenőrizhető minden. A hasznos iratmintáknál elérhetővé tettünk egy általunk készített mintaexcelt, ami a kisméretű vállalkozásoknak jó kiindulási alap lehet ehhez.
  6. Július 1-től az EPR díjjal érintett (csomagolás vagy kötelezett termék) számlákra (vagy az ügyletet kísérő más bizonylatra) kötelező a következő megjegyzést ráírni: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”Abban az esetben, ha a vevő nyilatkozik a legalább 60%-ban külföldi értékesítésről, a következő megjegyzést kell feltüntetni a számlán: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj a vevő nyilatkozata alapján nem került megfizetésre. Nyilatkozat iktatási száma:” Abban az esetben, ha egy termék vevője külön kéri, kötelező feltüntetni a számlán: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésre került.”
  7. Minden negyedévet követő 20-ig adatszolgáltatást kell beadni. Ez a felület jelenleg még nem elérhető, a bevallás pontos formátuma sem ismert.
  8. A MOHU az adatszolgáltatást követően számlát állít ki a fizetendő negyedéves díjról, amelyet 15 napon belül kell majd átutalni.